Puzsér Róbert kommentárjaival
 |
|
Ismertető:
Az emberiség történelme során fejlett társadalmak illetve eszmék alakultak ki, virágoztak, és hanyatlottak. Minden birodalomnak, melyek óriási fejlődést hoztak, elkerülhetetlenül voltak bűnei, szégyenfoltjai is. Ez igaz korunk digitális társadalmára is, melynek nyolc legfőbb bűnével foglalkozik könyvünk, részletesen ismertetve a technológiai hátteret majd annak társadalomra gyakorolt negatív hatásait. Jelenleg ugyanis az előremutató fejlődés nemcsak kényelmesebbé teszi a társadalmat, hanem egy brutális mértékű züllesztő és tudatformáló hatás is érvényesül. A médiából teljes mértékben elveszett a hitelesség, a modern technika által pedig elértük az értékrendek teljes lerombolását, ahol már semmi sem az, aminek látszik. Fél évszázada még úgy tűnt, hogy az informatika könnyebbé teszi az ember életét, de ma már látjuk az árnyoldalait is. De a fejlődés ezzel kell, hogy járjon? Ehhez ad jó kiindulást a könyv, hiszen a Nagy Róbert által ismertetett műszaki tartalomhoz Puzsér Róbert társadalomkritikus a maga sajátos, szókimondó stílusában teszi hozzá gondolatait.
Az ezredforduló digitális forradalma az olyan számítástechnikai és távközlési eszközök fejlődését és robbanásszerű elterjedését jelentette, mint pl. számítógép, internet, mobiltelefon, digitális fényképezőgép. A jelenség következtében létrejött társadalmi berendezkedést pedig digitális társadalomnak nevezzük, melyet elemezve látható hogy a 2000-es év tulajdonképpen egy időkapu, átjáró két világ között. E korszakban azonban a fejlődés társadalomromboló szerepe példa nélkülivé vált, mivel a semmirekellő internetes celebek váltak példaképpé a tanult vagy hasznos emberek helyett, miközben a névtelenség mögé bújó kommentszekció becsmérlő megnyilvánulásaival az emberek legaljasabb ösztöneit hozza felszínre.
A könyv is e gondolatok köré fűzve ismerteti a technológiai, műszaki hátteret:
1. A tartózkodási hely követhetősége
2. A magánélet követhetősége és befolyásolhatósága
3. Gyors, de egyszerűsített információfeldolgozás
4. A szellemi javak túltermelése
5. Képek és számok előtérbe kerülése a szöveges közléssel szemben. Bulvárosodás
6. A mesterséges intelligencia fejlesztése
7. Fekete kalapos hacker tevékenység és a bűnözés online térbe költözése
8. A jóléti társadalmak elkényelmesedése
Meglepő, mondhatni kísérteties és ijesztő, hogy a harmincas, negyvenes, ötvenes évek antiutópiái, elsősorban két mű, George Orwell: 1984 és Ray Bradbury: 451 Fahrenheit milyen jól és pontosan előrejelezte ennek a társadalomnak a veszélyeit. Ezek mai korhoz fűződő kapcsolatait tehát semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
A könyv vázát a techológia ismertetése adja, Nagy Róbert mérnök-szakkönyvíró rendszerszemlélete, szakmai és technikai magyarázatai és az ismert kritikus és publicista Puzsér Róbert szókimondó társadalomkritikája, műelemzései, történelmi és kulturális csatolásai párhuzamosan keresik meg korunk főbb problémáinak magyarázatát, melynek középpontjában az antiutópiák ismerete, megfigyelhetőség, manipulálhatóság, hitelesség hiánya, média, bulvár és legfőképp maga a jelenkor technológiája áll.
A könyv megvásárlása a kiadó webáruházában.
A könyv megvásárlása Librinél.
A könyv megvásárlása Líránál.
A könyv megvásárlása elektronikusan: Google Play, eKonyv
TARTALOMJEGYZÉK:
TARTALOMJEGYZÉK 3
Kiadói vitaindító 6
Előszó 10
1. Társadalomtudományi bevezetés 15
1.1. Egy kis „Izmustan” 15
1.2. Kapitalizmus és szocializmus antiutópiák 18
1.2.1. Ray Bradbury – 451 Fahrenheit 20
1.2.2. George Orwell – 1984 22
1.3. Amitől megvéd a digitalis társadalom 26
1.3.1. Fasizmus, nácizmus 26
1.3.2. Egy fasizmus antiutópia: Gattaca (1997) 29
1.4. Egy új jelenség: a technológia vallás 31
1.5. A feudalizmusról 34
1.6. A digitalis társadalom antiutópiái 35
2. Az első bűn: a tartózkodási hely követhetősége 36
2.1. A GPS működése és társadalomra gyakorolt hatása 38
2.2. Egyéb digitális helymeghatározó módszerekés hatásuk 39
2.2.1. A mobiltelefonok bemérése 39
2.2.2. Bankkártyás fizetés és készpénzfelvétel, parkolás mélygarázsokban, kültéri kamerák 40
2.2.3. Helymeghatározás IP cím alapján 41
2.2.4. Műholdas élő videókép 42
2.2.5. Online térképes alkalmazások 43
2.3. Legyünk óvatosak 43
3. A második bűn: a magánélet követhetősége és befolyásolhatósága 44
3.1. Gráfok 46
3.2. Barabási Albert-László tudománya: a hálózatkutatás 50
3.3. Online közösségi oldalak 54
3.3.1. Közösségi média történelem 54
3.3.2. A magánélet feltérképezése 56
3.3.3. Marketing alapok 58
3.3.4. A felhasználó befolyásolása: hírfolyam, dezinformáció, negatív marketing, reklámok, manipuláció 61
3.3.5. A reklámok megváltoztatták a társadalmat 65
3.4. Egy esettanulmány: Közösségi Dilemma (The Social dilemma), 2020 66
4. A harmadik bűn: gyors, de egyszerűsített információfeldolgozás 70
4.1. Generációelmélet 72
4.2. A Világ legnépszerűbb „könyvtára”: Az Internet 74
4.3. Az Influencer jelenség 78
4.4. Maradjunk képben 80
5. A negyedik bűn: a szellemi javak túltermelése 81
5.1. Közgazdaságtan alapok 83
5.2. A „sztárság” gazdaságtana 97
5.3. A kultúra közvetítő közegei a mozi és TV megjelenése előtt 101
5.4. Egy kis film-, mozi- és televízió történet 104
5.5. A kultúra közvetítő közegei a jelenben 105
5.6. A szellemi javak túltermelésének társadalmi következményei 107
5.6.1. A közösségépítő hatás csökkenése 107
5.6.2. A kulturális értékek háttérbe szorulása, esélyegyenlőtlenség növekedése 111
5.6.3. Az értékesítési csatornák számának növekedése 111
5.6.4. A generációs rés növekedése 111
5.6.5. Az ingerküszöb növekedése 112
6. Az ötödik bűn: képek és számok előtérbe kerülése a szöveges közléssel szemben. Bulvárosodás 113
6.1. A technológiai fejlődés 115
6.1.1. Emoji-k 115
6.1.2. Számítógépes játékok és LAN partik, képfelbontás 117
6.1.3. CGI 121
6.1.4. Virtuális és kiterjesztett valóság 126
6.1.5. Számokkal történő káros közlés 133
6.2. Bulvárosodás 133
6.3. Az Infotainment 142
6.4. Amikor a képi közlés hasznos 142
6.5. Néhány képi közlés a múltból 144
6.5.1. Nem sokszorosítható téri- és képi elemek 144
6.5.2. Sokszorosítható képek 145
6.6. Amikor a számokkal történő közlés hasznos 159
7. A hatodik bűn: a mesterséges intelligencia fejlesztése 161
7.1. Általános leírás 162
7.2. Esettanulmányok 166
7.2.1. Terminátor I. – II. (1984, 1991) 166
7.2.2. Mátrix (1999) 167
8. A hetedik bűn: a fekete kalapos hacker tevékenység és a bűnözés online térbe költözése 169
8.1. Hacker tevékenység 171
8.2. Támadható informatikai és távközlési infrastruktúrák 173
8.3. A hadviselés ötödik színtere: a kibertér 174
8.4. Public WEB, Deep WEB, Dark WEB 178
8.5. Bűnügyi tartalmak a DarkNeten 182
9. A nyolcadik bűn: a jóléti társadalmak elkényelmesedése 183
9.1. Elkényelmesedés 183
9.2. Az anonimitás következménye 185
9.3. Önértékelési és társkeresési problémák 187
9.4. Biztonságért szabadság 189
9.5. A média hatalma és a reklám 191
9.5.1. Egy esettanulmány: Hálózat (Network) – 1976. 192
Utószó 194
Források: 197