 |
|
Ismertető:
A távközlés a teljes 20. században, az informatika a 20. század második felében jelentős fejlődésen ment keresztül. E két szakterület fejlődésével a tájékozódás, navigáció és helymeghatározás is sokat fejlődött, ezzel együtt pedig egyszerűbbé és biztonságosabbá vált mind a gyalogos, közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés, illetve a mai kor emberének közbiztonsága is sokat nőtt.
Könyvünkben ismertetjük a tájékozódáshoz szükséges alapismereteket, megismerkedünk a tájékozódáshoz szükséges hagyományos módszerekkel és eszközökkel, illetve áttekintjük a távközlési és informatikai tájékozódási módszereket, különös hangsúlyt fektetve a GPS használatára és működésére. Vizsgáljuk a térinformatikát, azaz digitális térképészetet, a kapcsolódó programokat és online alkalmazásokat. Szót ejtünk a földi mobil távközlésről és a műholdas távközlésről is, de áttekintjük azon tájékozódási módszereket is, melyek nem használnak távközlési vagy informatikai eszközt, mivel ezen eszközök működéséhez tápellátás szükséges, mely előbb-utóbb megszűnik, az elem vagy akkumulátor lemerül, esetleg ezen eszközök működésének hatósugarán kívülre kerülünk. Könyvünk segítségével tehát egy ismeretlen területen eltévedt ember távközlési, informatikai eszköz nélkül is meg fogja a találni a megfelelő irányt, a haza utat, továbbá a túrázó gyerekünket is nagyobb biztonságban tudhatjuk. Részletesen tárgyaljuk az iránytű és tájoló működését illetve a történelem során oly sokat használt csillagászati tájékozódási módszereket. Ez utóbbiak a mai világban már szimulálhatók programok segítségével, ezért könyvünkben informatikai segítséggel tanuljuk meg ezeket.
Könyv megvásárlása e-bookként: http://www.interkonyv.hu/konyvek/Tájékozódási%20kézikönyv
Könyv megvásárlása webáruházunkban
Tartalomjegyzék:
A szerzőről 5
Előszó 6
1. A tájékozódás elméleti alapjai 7
1.1. A „tájékozódás”, „navigáció” és „helymeghatározás” szavak jelentése 7
1.2. A Föld mágneses tere és az iránytű 7
1.3. A tájoló és típusai 12
1.3.1. A laptájoló 12
1.3.2. A lencsés tájoló 15
1.3.3. A tükrös tájoló 16
1.3.4. Egy speciális eset: a számlapos karóra 18
1.4. Földi koordináta rendszerek 19
1.4.1. A WGS (földrajzi) koordináta rendszer 20
1.4.2. Országspecifikus (többnyire raszteres) koordináta rendszerek 30
2. A hagyományos papírtérkép matematikai vonatkozásai 33
2.1. A hagyományos papírtérkép jelölései 34
2.2. A hagyományos papírtérképen használt eszközök 38
2.3. A hagyományos papírtérkép speciális esete: a Földgömb 40
3. A táj ismerete 41
3.1. A „beacon” szó jelentése 41
3.2. A megfigyelő helyzetének meghatározása beacon-ök és tájoló segítségével 41
3.3. Egy kis gráf- és hálózat elmélet 44
3.3.1. Ember alkotta hálózatok 47
3.3.2. Természetes hálózatok 51
3.4. A táj ember alkotta „beacon”-jei 54
3.4.1. Magyarország (és egyéb szárazföldi országok) 54
3.4.2. Tengerparti országok 66
4. Biológiai és egyéb tájékozódási módszerek 68
4.1. Az erdőben 68
4.2. Madarak a tengeren 68
4.3. Az égtájak beazonosítása árnyék segítségével 68
5. Távközlési tájékozódási módszerek 69
5.1. A vezeték nélküli távközlés alapjai 69
5.1.1. A rádiócsatorna 69
5.1.2. A rádióhullám és a frekvencia 70
5.1.3. Az antennák működése 72
5.1.4. A műholdas távközlés alapjai 73
5.2. A GPS 90
5.2.1. A műholdas navicációs rendszerekről általában 90
5.2.2. A GPS működése 90
5.2.3. A GPS vevők típusai 100
5.2.4. Néhány haladó funkció 112
5.2.5. TMC 115
5.3. A mobiltelefonok bemérése 115
5.4. Radarok 122
5.4.1. A repülésben alkalmazott radarok 122
5.4.2. A hajózásban alkalmazott radarok 123
5.5. Egy kis kitérő: a professzionális rádiók 125
5.6. Egy esettanulmány: Az MH370 maláj utasszállító repülőgép eltűnése 127
5.7. Bankkártyás fizetés és készpénzfelvétel, parkolás, kültéri kamerák 131
5.8. Helymeghatározás IP cím alapján 132
6. Informatikai tájékozódási módszerek 140
6.1. A térinformatika jelentése 140
6.2. Számítógépre felinstallált programok 141
6.2.1. A Google Earth 142
6.3. Online térképes alkalmazások 150
6.3.1. Szakmai tartalom nélküli alkalmazások 151
6.3.2. Szakmai tartalommal megtöltött alkalmazások 152
7. Történelmi (azaz csillagászati) tájékozódási módszerek 156
7.1. Az égbolt felosztása 157
7.1.1. A Naprendszer 158
7.1.2. A Mélyég, régiesen a „Csillagok” 158
7.2. Tájékozódás a csillagok alapján 158
7.3. Tájékozódás a Nap mozgása alapján 161
7.4. Csillagászati koordináta rendszerek 166
7.4.1. Az egyenlítői (ekvatoriális) csillagászati koordináta rendszer 166
7.4.2. A horizontális csillagászati koordináta rendszer 168
7.5. A szextáns működése 170
7.5.1. Helymeghatározás a Sarkcsillag alapján 172
7.5.2. Helymeghatározás a Nap helyzete alapján 172
7.6. A tengerészeti kronométer működése 178
8. A Stellárium planetáriumprogram 180
9. Tájékozódás az űrben 183
10. Néhány Excel makró 185
10.1. WGS konverter 187
10.2. Többsoros WGS konverter 189
10.3. WGS koordináták távolsága 194
10.4. EOV koordináták távolsága 195