Főmenü





 

Érdekes írások

 


 

Jopofa flash alkalmazások:

 

 


 

Oldalunk QR kódja:

 


 

 

Ajánlott könyveink








IP
site statistics website monitoring service
Google PageRank



 



Sikos László: Stíluslapok a weben
CSS kézikönyv
Kiadási év: 2005
ISBN szám: ISBN 963 9425 03 6
Terjedelem: 192 oldal, B/5
Ár: 1 970.- Ft

Ismertető:

Napjaink weblapjaihoz (az egységesítés, az oldalak kiterjedtsége és számos más ok miatt) feltétlenül szükséges stíluslapokat alkalmazni. Ezek közül a leggyakoribb a külső CSS fájl használata. A CSS-t a régebbi leírónyelven készült dokumentumok éppúgy használhatják, mint a jelenlegi vagy a legújabb (pl. XHTML 1.1) nyelvű weblapok. A CSS-nek több szintje is kialakult az idők folyamán. Jelen könyv elsősorban a legújabb, teljesen kiforrott verziót, a CSS 2.1-et veszi alapul, minden helyen kitérve a régebbi (vagy leendő jövőbeli) verziókhoz képest jellemző esetleges eltérésekre, sajátságokra. Még a tapasztaltabb weblaposoknak is számos meglepetést tartogathat a CSS. Ráeszmélni, hogy mi mindent lehet pofonegyszerűen elérni a honlapon, mennyi hatás, mennyi lehetőség vár ránk, letaglózó, ekkor érzi igazán az ember, hogy a weblapokhoz soha sem lehet igazán felnőni. Százasával vannak olyan lehetőségek, melyeket akár több éves internetezés alatt sem láthatunk sehol, pedig a lehetőség adva van. Csak éppen nem használja ki senki sem. A szövevényes, nyakatekert, megtévesztő megfogalmazások, az angol rövidítések közötti eligazodást a könyv egyes fejezetei, a függelék és a kisszótár könnyíti meg. Ha Ön lelkes amatőr vagy profi weblapfejlesztő, akinek szüksége lenne a stíluslapok behatóbb megismerésére, szeretné korunk legkorszerűbb webes stíluslapját, a CSS 2.1-et használni, akkor Önnek ajánlható ez a összefoglaló és hiánypótló jellegű mű, mely CSS kézikönyvként is használható. Ha ötleteit nem tudja megvalósítani a weben, összekever egyes tulajdonságokat, fogalmakat, összetéveszti az egyes tulajdonság-értékek lehetséges értékeit, idegen Öntől a jelölőnyelvekben megszokottól eltérő kettőspontos értékadás vagy a tulajdonság-nevek kötőjeles írása, akkor tanulmányoznia kell a CSS-t. Ehhez lehet jó alap ez a könyv, mely a napjainkban használatos fontosabb böngészők viselkedésén keresztül mutatja be a stíluslapok használatát.

E-könyv formában elérhető itt: http://www.interkonyv.hu/index.php?page=konyvek&cat_id=7&book_id=432


Tartalomjegyzék:

AJÁNLÁS 11
ELŐSZÓ 13
1. A STÍLUSLAPOK ALAPJAI 15
1.1. Történeti áttekintés 15
1.2. A jelölőnyelvek és a stíluslapok kapcsolata 17
1.2.1. A HTML és a CSS 17
1.2.1.1. A belső stílus 18
1.2.1.2. A külső stíluslap 18
1.2.2. Az XML és az XSL 20
1.2.3. A CSS feldolgozása 22
1.2.3.1. A vászon 23
1.2.3.2. A CSS címzése 23
1.2.3.3. A CSS tervezése 23
2. MEGFELELŐSÉG 26
2.1. Ajánlások 26
2.1.1. Hibafeltételek 27
2.1.2. A text/css tartalomtípus 27
3. SZINTAXIS ÉS ADATTÍPUSOK 29
3.1. Szintaxis 29
3.2. Jelölések 29
3.3. Kulcsszavak 31
3.3.1. Specifikus kiterjesztések 31
3.3.2. Történeti megjegyzések 32
3.3.3. Karakterkezelés 32
3.3.4. Utasítások 33
3.3.5. At-szabályok 33
3.3.6. Blokkok 34
3.3.7. Szabályhalmazok, deklarációs blokkok, szelektorok 34
3.3.8. Deklarációk, tulajdonságok 35
3.3.9. Megjegyzések 36
3.4. Hibakezelési szabályok 36
3.5. Értékek 38
3.5.1. Egész és valós számok 38
3.5.2. Hosszértékek 38
3.5.2.1. Relatív hosszmértékek 38
3.5.2.2. Abszolút hosszmértékek 41
3.5.3. Százalék-értékek 41
3.5.4. URL, URN, URI értékek 42
3.5.5. Számlálók 42
3.5.6. Színek 43
3.5.7. Stringek 45
3.5.8. Nem támogatott értékek 45
3.6. Stíluslap-reprezentáció 46
3.6.1. Hivatkozás a karakterkódolásban nem ábrázolható karakterre 47
4. Szelektorok 48
4.1. Egyezés 48
4.2. Szintaxis 49
4.2.1. Csoportosítás 49
4.3. Univerzális szelektor 50
4.4. Típusszelektorok 50
4.5. Leszármazott szelektorok 50
4.6. Gyerekszelektorok 51
4.7. Szomszédos testvérszelektorok 51
4.8. Attribútumszelektorok 52
4.8.1. Attribútum- és attribútumérték-egyezőség 52
4.8.2. Alapértelmezett attribútumértékek DTD-kben 53
4.8.3. Osztályszelektorok 54
4.9. Azonosító szelektorok 55
4.10. Álelemek és álosztályok 56
4.10.1. Álelemek 56
4.10.1.1. A :first-line álelem 56
4.10.1.2. A :first-letter álelem 59
4.10.1.3. A :before és :after álelemek 62
4.10.2. Álosztályok 63
4.10.2.1. A :first-child álosztály 63
4.10.2.2. A :link és :visited álosztályok 63
4.10.2.3. Dinamikus álosztályok 64
4.10.2.4. A :lang álosztály 65
5. Tulajdonságértékek meghatározása, lépcsőzetesség, öröklődés 67
5.1. Megadott, számított és aktuális értékek 67
5.1.1. Megadott értékek 67
5.1.2. Számított értékek 67
5.1.3. Használt értékek 68
5.1.4. Aktuális értékek 68
5.2. Öröklődés 68
5.2.1. Az örökölt érték 69
5.3. Az @import szabály 69
5.4. A lépcsőzetesség 70
5.4.1. A sorrend a lépcsőzetességben 71
5.4.2. Az !important szabályok 71
5.4.3. Egy szelektor specifikusságának számítása 72
5.4.4. Nem CSS-es jelölések precedenciája 73
6. Médiatípusok 74
6.1. Mik azok a médiatípusok? 74
6.2. Médiafüggő stíluslapok 74
6.2.1. Az @media szabály 75
6.3. Felismert médiatípusok 75
6.3.1. Médiacsoportok 76
7. A dobozmodell 77
7.1. A doboz kiterjedése 77
7.2. Margók, helykitöltés, keretek 78
7.2.1. Margó-tulajdonságok 80
7.2.1.1. A margók meghatározása egyesével 81
7.2.1.2. A margók egyidejű meghatározása 81
7.2.1.3. A margók összevonása 82
7.2.2. A helykitöltés tulajdonságai 82
7.2.3. Keret-tulajdonságok 83
7.2.3.1. Keretszélesség 83
7.2.3.2. Keretszín 84
7.2.3.3. Keretstílus 85
7.2.3.4. Rövidített kerettulajdonságok 87
7.3. Az inline elemek dobozmodellje kétirányú szövegeknél 88
8. Vizuális formázási modell 89
8.1. Dokumentumfa készítése vizuális médiához 89
8.1.1. A viewport 89
8.1.2. Tartalmazó blokkok 90
8.2. Vezérlődoboz-generálás 90
8.2.1. Blokkszintű elemek és blokkdobozok 90
8.2.1.1. Névtelen blokkdobozok 90
8.2.2. Inline szintű elemek és inline dobozok 91
8.2.2.1. Névtelen inline dobozok 92
8.2.3. Betoldott dobozok 92
8.2.4. A display tulajdonság 93
8.3. Pozicionálás 94
8.3.1. Pozicionálási séma választása a position tulajdonsággal 94
8.3.2. Doboz-eltolás: top, right, bottom, left 95
8.4. Normál elhelyezés 97
8.4.1. Blokkformázás 97
8.4.2. Inline formázás 97
8.4.3. Relatív pozicionálás 98
8.5. Lebegő elhelyezés 99
8.5.1. A float tulajdonság 100
8.5.2. A clear tulajdonság 101
8.6. Abszolút pozicionálás 101
8.6.1. Rögzített pozicionálás 102
8.7. A display, a position és a float kapcsolata 103
8.8. Rétegelt megjelenítés 104
8.8.1. A z-index tulajdonság 104
8.9. Szövegirány: a direction és a unicode-bidi tulajdonságok 105
9. Vizuális hatások 107
9.1. Körülfolyatás és csonkolás 107
9.1.1. Az overflow tulajdonság 107
9.1.2. A clip tulajdonság 108
9.2. Láthatóság, a visibility tulajdonság 109
10. Generált tartalom, felsorolás, számozás 110
10.1. A :before és az :after álelemek 110
10.2. A content tulajdonság 110
10.3. Idézőjelek 111
10.3.1. Idézőjelek megadása a quotes tulajdonsággal 111
10.3.2. Idézőjelek beszúrása a content tulajdonsággal 112
10.4. Automatikus számozások 113
10.4.1. Beágyazott számozások, hatáskör 114
10.4.2. Számozás-stílusok 115
10.4.3. Számozás display:none-os elemekben 115
10.5. Felsorolások 115
10.5.1. A felsorolás stílusa: list-style-type 116
10.5.2. Képes felsorolásjel: list-style-image 117
10.5.3. A felsorolásjel pozíciója: list-style-position 118
10.5.4. Összesített meghatározás: list-style 119
11. A lapozós médiatípus 121
11.1. Oldaldobozok: az @page szabály 121
11.1.1. Oldalmargók 121
11.1.2. Oldalszelektorok 122
11.1.3. Az oldaldobozon kívüli tartalom 123
11.2. Oldaltörések 123
11.2.1. Oldaltörés-tulajdonságok 123
11.2.2. Elemeken belüli törések: orphans, widows 124
11.2.3. Engedélyezett oldaltörések 124
11.2.4. Kikényszerített oldaltörések 125
11.2.5. A „legjobb” oldaltörések 125
11.3. Lépcsőzetesség az oldalak vonatkozásában 126
12. Színek, háttérszínek 127
12.1. Az előtér színe, a color tulajdonság 127
12.2. A háttérszín 127
12.2.1. A háttér tulajdonságai 128
12.2.1.1. A background-color tulajdonság 128
12.2.1.2. A background-image tulajdonság 128
12.2.1.3. A background-repeat tulajdonság 129
12.2.1.4. A background-attachment tulajdonság 130
12.2.1.5. A background-position tulajdonság 131
12.2.1.6. A background tulajdonság 131
12.3. Gamma-korrekció 132
13. Betűtípusok 133
13.1. Betűtípus-egyezőség 133
13.2. Betűtípus-család, a font-family tulajdonság 134
13.3. Betűstílus, a font-style tulajdonság 134
13.4. Kisméretű nagybetűk, a font-variant tulajdonság 135
13.5. Félkövér betűk, a font-weight tulajdonság 135
13.6. Betűméret, a font-size tulajdonság 137
13.7. A font tulajdonság 138
14. Szövegformázás 140
14.1. Szöveg-behúzás, a text-indent tulajdonság 140
14.2. Szövegigazítás, a text-align tulajdonság 140
14.3. Díszítés, kiemelés: text-decoration 141
14.4. Betűköz és szóköz: letter-spacing, word-spacing 142
14.5. Nagybetűssé alakítás, a text-transform tulajdonság 143
14.6. A whitespace tulajdonság 143
15. Táblázatok 144
15.1. A táblázat-modell 144
15.1.1. Névtelen táblázat-objektumok 145
15.2. Oszlopok 146
15.3. Táblázatok a vizuális formázási modellben 147
15.3.1. Feliratok igazítása 148
15.4. A táblázat-tartalom vizuális megjelenése 148
15.4.1. Táblázat-rétegek, átlátszóság 148
15.4.2. Táblázat-szélesség: a table-layout tulajdonság 151
15.4.3. Táblázat-magasság 151
15.4.4. Vízszintes igazítás egy oszlopban 152
15.4.5. Dinamikus hatások 152
15.5. Keretek 153
15.5.1. Különálló keretek 153
15.5.1.1. Üres cellák kerete, háttere: az empty-cells tulajdonság 154
15.5.2. Összevont keretek 155
15.5.3. Keret-stílusok 156
16. Felhasználói interfész 157
16.1. Kurzorok, a cursor tulajdonság 157
16.2. A CSS rendszerszínek 158
16.3. Dinamikus körvonalak, az outline tulajdonság 161
FÜGGELÉK 163
A. A HTML 4.0 alapértelmezett stíluslapja 163
B. Összesített tulajdonságlista 165
C. A CSS dobozmodellje 178
D. A CSS 2.1 nyelvtana 179
E. A CSS és az XSL kapcsolata 181
TÁRGYMUTATÓ 182
KISSZÓTÁR 186